• zajkatalóg#11 - Atahualpa Yupanqui: Don Ata (1992)

    ugorjunk Skandimáviából délre, Dél-Amerika második legnagyobb országába: Argentinába. ahogy a hatvanas években mindenhol, itt is új tendenciák kezdődtek el és mentek végbe. a nueva canción jelentése új dal, újsága viszont zeneileg ellentétes: a régi latin-amerikai tradíciókat hozta újra előtérbe, ami valóban újdonság volt, az a szövegek politikai-szociális fennhangjai. a hidegháborúból ugyan ezek az országok nagyrészt kimaradtak - vagyis inkább nem játszottak főszerepet benne - de a politikai radikalizmus az ötvenes években itt is működött, elég csak Spanyolországban Francóra vagy Chilében Pinochet rezsimjeire gondolni. a stílus Chilében ütötte fel a fejét először (haha, képzavar - ülj le peti egyes) és innen terjedt szét egész Dél-Amerika szerte. később ebből nőtt ki itt is a hippimozgalom és a spanyol-rock, amiről majd én is odágat fogok zengeni, ha eljutunk oda.

    a stílusban kulminálódnak az Andes környéki népi motívumok, a spanyol és kubai népzene, emellett a baloldali kommunista-szocialista eszmék. az ötvenes évek derekán Violeta Parra és Atahualpa Yupanqui kezdték el keverni dalaikban ezeket a hatásokat. bár akkoriban a szegénység egyre csökkent, egy puha diktatúra jellegű vezetés volt az országban, ami nem mutatott hajlandóságot az egyre gyorsuló elvárásoknak megfelelően a szociális progresszióra. Argentínában a kezdetet pontos dátumhoz lehet kötni: 1963 február 11-én Mendozában találkozott 14 művész (költők és dalnokok) és kiadták az új dalok manifesztumát. az ebben leírtakban egy olyan stílust akartak teremteni ami tangó dominanciáját csökkenti és helyébe új ötletekre nyitott és befogadó gondolkodású szerzemények lépnek.

    Atahualpa Yupanqui (kecsua nyelven azt jelenti: az ember, aki messzi fölről érkezett, hogy mondjom valamit) 1908-ban született, Héctor Roberto Chavero Aramburu néven. Már korán csatlakozott a kommunista párthoz (csak az ötvenes években mondta vissza tagságát) és az uriburu elnök elleni felkelésben is részt vett. ezután néhány évig Uruguayban élt menekültként, majd 1934-ben visszatért Argentínába. Európába Edith Piaf hívta és Párizsban vette fel első albumát. Innentől Argentína nagy dalszerzőjeként aposztrofálták.

    a mostani lemez egy válogatás, talán nem a legjobbakból, viszont jól megmutatja, hogy a költészet és a zene kapcsolata ennél a stílusnál mennyire fontos. ez a protest-daloknál amúgy is minden országban, ahol létrejött erősen meghatározó a szövegek költőisége, elég itt Pete Seeger, Woody Guthrie, Bob Dylan vagy Simon and Garfunkel amerikai szerzőkre, Angliában Buffy-Saint Marie vagy John Lennon dalaira vagy Jaques Brel-re gondolni. mindannyian a szabadságot keresik és a társadalmi igazságtalanságtól menekülnek vagy szólítanak fel annak elítélésre és cselekvésre. Atahualpa Los Hermanos című dalában a diktatúra ellen emel szót. de van itt Pablo Nerudáról is dal, aki egyébként később a piszkos háború kezdetén hunyt el és a mai napig nem lehet tudni, vajon gyilkosság történt-e. ennek a piszkos háborúnak és a katonai junták felemelkedésének köszönhetően sok más művész is visszavonulásra lett kényszerítve: Atahualpa is. El is ment az orszából, vissza Európába, ahol Nimes-ben hunyt el 84 éves korában.

     

    tanulság: hangosan kell ordítani csendes szavakat, máshogy nem érti meg senki.

     


    Persona és Árnyék, kéz a kézben

    2016: (Afro)futurizmus

    Hipster DJ kollektíva Dániából

    A buli királyai - Mac DeMarco Budapesten

    Rostam x Leithauser

    OFF Beszámoló #DAY TWO

    Ázsia lüktetése

     2016   album   elektronika   lista   off   zene   techno   2017   house   a38   rock   katowice   világzene   pop   festival   albumlista   metal   koncert   indie   új 

    2017. augusztus
    2017. július
    2017. június
    2017. április
    2017. február
    2017. január
    2016. december
    2016. november
    2016. október