• Piaczene - poszt-kolónia és szintézis

    Dupla lemezes globális túra, azonban a születési körülmények ismét egyetlen utcához kötöttek. A szerző a világ-körüli ritmusok megismeréséhez pedig elsősorban a multikulturális teret és nem az internetet hívja segítségül.

    Al Dobson Jr
    Rye Lane Volumes II & III
    Rhythm Section International
    2016

    A hallgatói lehetőségekhez mérten általában nem érdemes dupla lemezzel előállni. Más a helyzet azonban ha az album (és jelen esetben ez tényleg inkább album) a beat-tape-ek bizonyos jellegzetességeit alkalmazza. Al Dobson Jr London etnikailag legösszetettebb, Peckham nevű negyedéből jelentkezik, ezúttal ismét a (Bradley Zero vezette) Rhythm Section platformján. A brit producer a kurrens hiphop-dub-house (egyszerűbben: beat szcéna) talán legizgalmasabb koncepciójú alakja.

    A Rye Lane Peckham első számú főútja. Gyakorlatilag a világ összes zugából érkező, származó ember kulturális, gasztronómiai vagy ritmikai gyökereit fel lehet itt fedezni. Persze ezzel párhuzamosan a produkciók és produktumok "patchwork"-szerű elrendeződéséből kifolyólag a közös mixtúra alkotásán is nagy hangsúly van.

     

    Az album hallgatásának metodikája  a következő lenne: alaposan szétnézünk a piacon, melyik szám, melyik termék miként, minek, kinek árulja magát, majd az aktuálisan legkedvesebb darabot vesszük igazán alaposan szemügyre (a gyakorlatban: a zeneipari készüléken benyomjuk az ismétlő gombot). Tehát elindultunk a címszereplő úton: lényegében kreol-karibi és nyugat-afrikai jegyekkel találkozunk leginkább, de vannak dél-amerikai vagy közel-keleti mutatványok is. A további konkrét vizualizálást kicsit mellőzve igyekszünk a hang gyökerű érzeteket egyéb dimenziókkal társítani (színek-szagok stb. igény szerint). A számok egyesével való átérzése közben kapunk egy kontrát a beat-tape szisztéma folyékonyságával; áthallások, lélekből lélekre irányuló mondatok, a forgatag korlátait idéző rövid számok. A zenék ezen passzív átszűrődése nyilván szintén nagyon kellemes, de az ilyen gyűjtemény szerintem értékesebb, ha kínálatából egyet-egyet néha kiválasztunk és azt rongyosra hallgatjuk. Teljesen felszabadult a helyzet, lehet bámészkodni standról standra.

    Ugyan a londoni színtér is nagyban a detroiti hagyományokra támaszkodik, azonban egyre inkább érzehetően egészül és egészít azon. A tengerentúlon a hiphop-house-dub triád leggyakrabban pszichedéliával vagy funk-kal üti fel fejét, esetleg latin etnográf zárányokkal. Ezzel szemben Peckham környékén a jazz, mint mindennapunk transzcendens eszköze, újra fel lett fedezve, továbbá a régi brit nemzetközösségi "kapcsok" révén a poliritmia és minden egyéb egzotikum teljes palettáját hallhatjuk beépülni. A Rhythm Section vagy 22a Records (és más vintage és kevésbé vintage kollektívák Londonból) hangzásukban megtalálták a korábbi urban mood rekreálását, de mielőtt visszacsapódnánk a 90-es évek nagyvárosias soundscape-ébe, valamelyest tökéletesítették is azt. Plusz a kis közösségek, limitált-exkluzív lemezek, globális falvakra emlékeztető arculatok egy fontos társadalmi jelenség - szubkultúra, az urban vagy neo tribes tükrében is létjogosultságot nyernek.


    Persona és Árnyék, kéz a kézben

    A nő az Isten

    Körötte csend - Jozef Van Wissem koncert

    A búcsú rítusa - 2016 eddig

    2016: Pszichedélia és jövőpop

    zajkatalóg#11 - Atahualpa Yupanqui: Don Ata (1992)

    Piaczene - poszt-kolónia és szintézis

     2016   album   elektronika   lista   off   zene   világzene   pop   techno   2017   house   rock   a38   katowice   koncert   festival   albumlista   metal   indie   új 

    2017. augusztus
    2017. július
    2017. június
    2017. április
    2017. február
    2017. január
    2016. december
    2016. november
    2016. október
    2016. szeptember