• Piaczene - poszt-kolónia és szintézis

    Dupla lemezes globális túra, azonban a születési körülmények ismét egyetlen utcához kötöttek. A szerző a világ-körüli ritmusok megismeréséhez pedig elsősorban a multikulturális teret és nem az internetet hívja segítségül.

    Al Dobson Jr
    Rye Lane Volumes II & III
    Rhythm Section International
    2016

    A hallgatói lehetőségekhez mérten általában nem érdemes dupla lemezzel előállni. Más a helyzet azonban ha az album (és jelen esetben ez tényleg inkább album) a beat-tape-ek bizonyos jellegzetességeit alkalmazza. Al Dobson Jr London etnikailag legösszetettebb, Peckham nevű negyedéből jelentkezik, ezúttal ismét a (Bradley Zero vezette) Rhythm Section platformján. A brit producer a kurrens hiphop-dub-house (egyszerűbben: beat szcéna) talán legizgalmasabb koncepciójú alakja.

    A Rye Lane Peckham első számú főútja. Gyakorlatilag a világ összes zugából érkező, származó ember kulturális, gasztronómiai vagy ritmikai gyökereit fel lehet itt fedezni. Persze ezzel párhuzamosan a produkciók és produktumok "patchwork"-szerű elrendeződéséből kifolyólag a közös mixtúra alkotásán is nagy hangsúly van.

     

    Az album hallgatásának metodikája  a következő lenne: alaposan szétnézünk a piacon, melyik szám, melyik termék miként, minek, kinek árulja magát, majd az aktuálisan legkedvesebb darabot vesszük igazán alaposan szemügyre (a gyakorlatban: a zeneipari készüléken benyomjuk az ismétlő gombot). Tehát elindultunk a címszereplő úton: lényegében kreol-karibi és nyugat-afrikai jegyekkel találkozunk leginkább, de vannak dél-amerikai vagy közel-keleti mutatványok is. A további konkrét vizualizálást kicsit mellőzve igyekszünk a hang gyökerű érzeteket egyéb dimenziókkal társítani (színek-szagok stb. igény szerint). A számok egyesével való átérzése közben kapunk egy kontrát a beat-tape szisztéma folyékonyságával; áthallások, lélekből lélekre irányuló mondatok, a forgatag korlátait idéző rövid számok. A zenék ezen passzív átszűrődése nyilván szintén nagyon kellemes, de az ilyen gyűjtemény szerintem értékesebb, ha kínálatából egyet-egyet néha kiválasztunk és azt rongyosra hallgatjuk. Teljesen felszabadult a helyzet, lehet bámészkodni standról standra.

    Ugyan a londoni színtér is nagyban a detroiti hagyományokra támaszkodik, azonban egyre inkább érzehetően egészül és egészít azon. A tengerentúlon a hiphop-house-dub triád leggyakrabban pszichedéliával vagy funk-kal üti fel fejét, esetleg latin etnográf zárányokkal. Ezzel szemben Peckham környékén a jazz, mint mindennapunk transzcendens eszköze, újra fel lett fedezve, továbbá a régi brit nemzetközösségi "kapcsok" révén a poliritmia és minden egyéb egzotikum teljes palettáját hallhatjuk beépülni. A Rhythm Section vagy 22a Records (és más vintage és kevésbé vintage kollektívák Londonból) hangzásukban megtalálták a korábbi urban mood rekreálását, de mielőtt visszacsapódnánk a 90-es évek nagyvárosias soundscape-ébe, valamelyest tökéletesítették is azt. Plusz a kis közösségek, limitált-exkluzív lemezek, globális falvakra emlékeztető arculatok egy fontos társadalmi jelenség - szubkultúra, az urban vagy neo tribes tükrében is létjogosultságot nyernek.


    Gyöngyök, göröngyök - Az én 2017-em - 25 dal

    zajkatalóg #9 - Arto Lindsay: Noon Chill (1997)

    2014 1. rész

    Hipster DJ kollektíva Dániából

    2015 1. rész

    Szilézia, szeretet - OFF 2017 2. nap

    Álomszerű éjszaka: egy tökéletes house klub és a natúr tört ütem

     2016   album   lista   off   elektronika   2017   festival   rock   zene   katowice   techno   house   a38   világzene   pop   fesztivál   albumlista   metal   koncert   indie 

    2018. május
    2018. április
    2017. december